Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./
2000. július 10.
A Szatmár Megyei Múzeum szeptemberben immár második alkalommal vesz részt az Erdély középkori egyházi építészete elnevezésű tudományos tanácskozáson, amelyet ezúttal Nyíregyházán tartanak. Októberben Szatmárnémetiben lesz a Demokrácia - utópia és valóság között a XIX-XX. századi Közép- és Délkelet-Európában elnevezésű szimpózium, a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával, a hazaiak mellett magyarországi, moldovai, ausztriai, olaszországi, horvátországi, lengyelországi és csehországi muzeológusok, tudományos kutatók részvételével. 2001-ben lesz a Zsidó közösségek Közép-Európában, beilleszkedés és hagyománytisztelet című tanácskozás. A múzeum régészei idén a piskolti, petei, lázári ásatások folytatását tervezik. Készül a 100 éve született Litteczky Krausz Ilona munkásságát bemutató katalógus (a novemberi emlékkiállítással párhuzamosan). A múzeum tudományos tanácsának egyik alelnöke dr. Bura László. /Rendezvények, kutatási tervek a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2000. október 20.
Szatmárnémetiben, a Megyei Múzeumban okt. 19-én nemzetközi tanácskozás kezdődött neves bel- és külföldi meghívottak részvételével. A négynapos tudományos szimpóziumon Közép-Kelet-Európa demokratikus átalakulását tanulmányozzák, elemzik a részvevők. Sabine Habersack, a Konrad Adenauer Alapítvány romániai küldötte hangsúlyozva, hogy az alapítvány továbbra is támogatja Romániát - a választások eredményeitől függetlenül -, amennyiben a demokratikus átalakulások útján marad. Camil Muresan akadémikus összehasonlította a közép-európai és kelet-európai államokban végbement demokratizálódási folyamatot, néhány jellemző vonás kiemelésével, mint amilyen a nemzetiségi sokszínűség és a sok apró párt jelentkezése (keleti irányba haladva). Dr. Szász Zoltán professzor, a Magyar Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatója előadásában végigvezette a huszadik század demokratikus próbálkozásait Magyarországon. Ezt követően Hajdú Tibor magyarországi akadémikus a Horthy-korszakot taglalta, a korábbi rendszer által képviselt szemlélet átértékelésével. /(benedek): Nemzetközi szimpózium a Szatmár Megyei Múzeumban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 20./
2000. november 17.
Az Európa Akadémia Budapest és az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME), a Konrad Adenauer Alapítvánnyal együttműködve november 2-4-én Gyulán rendezte meg a XII. nemzetközi eurórégiós konferenciát. Ezen két fő téma szerepelt: a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésének, valamint a kis- és középvállalatok fellendítésének a lehetőségei az eurórégiós határokon átnyúló kapcsolatok révén. - Farkas Mária (a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége elnöke) arra hívta fel a figyelmet, hogy Erdély középső és keleti tájai mennyire indokolatlanul fehér foltnak számítanak az eurórégiós együttműködési térképen. Bónis Lajos, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium határon túli koordinációja főtanácsosa bejelentette, hogy jövőre lehetőség nyílik mezőgépek, vetőmagok, vegyszerek beszerzésének a támogatására is. - Nov. 6-10-én Budapesten tartották meg Kultúra és turizmus 2000 című II. nemzetközi konferenciát és szakmai vásárt. Az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával, a RPVSZ szervezésével Kolozsvárról négy, a falusi turizmusban tevékenykedő kisvállalkozó vehetett részt. Erdélyből összesen húszan éltek a kínálkozó lehetőséggel, rajtuk kívül vajdasági, felvidéki, kárpátaljai, sőt nyugat-európai és amerikai szakemberek cseréltek véleményt és állítottak ki. /Ördög I. Béla: Erdélyiek két vidékfejlesztési régiós rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
2005. február 3.
Határokon átívelő együttműködésről, euró-régiók kialakításának fontosságáról és gazdasági fejlesztési régiók koncepciójának kidolgozásáról tárgyalt február 1-jén Markó Béla miniszterelnök-helyettes Wulf Brocke-kal, a Konrad Adenauer Alapítvány Délkelet-európai nemzetközi kapcsolataiért felelős biztosával. A Konrad-Adenauer Alapítványnak érdeke a határokon átívelő együttműködés megerősítése különböző régiókban, mint például a Bánságban –jelentette ki Brocke. /Márton Adél Evelin: Szoros együttműködés a regionális fejlesztés érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
2005. május 14.
A Társadalmi Párbeszédért Csoport és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezésében tartottak Bukarestben „A magyar és német kisebbség a népi Európa szemléletében” címmel kerekasztal-megbeszélést. A rendezvény díszvendége a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint a Német Demokrata Fórum alelnöke, Ovidiu Ganz parlamenti képviselő volt. Markó Béla az RMDSZ megalakulásának és fejlődésének néhány fontos pillanatát elevenítette fel, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ volt az a politikai alakulat, amely elsőként lépett be nemzetközi szervezetbe. 1993-ban az RMDSZ tagja lett az Európai Demokrata Szövetségnek (EDU), amely a későbbiekben az Európai Parlamentben legtöbb képviselővel rendelkező Európai Néppárttal fuzionált. Markó Béla jelezte, hogy jelenleg az RMDSZ az egyedüli jobbközép alakulat a parlamentben. A Pro Európa Ligát képviselő Smaranda Enache a hozzászólások alkalmával kijelentette, hogy Románia legeurópaibb, legjobb szerkezettel rendelkező politikai szervezete az RMDSZ. /Romániában egyedül. Sem nevet, sem programot nem változtatott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
2005. november 26.
Több európai fórumnál tett látogatást az elmúlt héten Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamennyi rendezvényen fontos téma volt a kisebbségi törvény. A szenátor idézte Olli Rehn EU bővítési biztost, aki szerint Romániának be kell tartania ígéretét a kisebbségi törvény elfogadására vonatkozóan úgy, hogy biztosítsa a kisebbségek kulturális autonómiához való jogát. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Románia egyik europarlamenti megfigyelője is úgy nyilatkozott: összefogás alakult ki az Európai Parlamentben az erdélyi magyarság sorsának rendezése érdekében, Románia tehát nem teheti meg többé, hogy ne alkalmazza a gyakorlatban is vállalt kötelezettségeit. Mind a demokrata, mind a szociáldemokrata párti román europarlamenti megfigyelők azt hangoztatták bukaresti sajtóértekezletükön, mesterséges problémáról van szó, a kisebbségi törvény elfogadása nem jelent feltételt Románia EU-csatlakozásához. /Kisebbségi törvény: Bukarestnek teljesítenie kell ígéretét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./ Eckstein-Kovács Péter, Kolozs megyei RMDSZ-szenátor látogatásai során a romániai magyar közösséget érintő kérdésekben próbált kedvező döntéseket elérni. A szenátor szót emelt, hogy tegyenek különbséget bevándorlók és őshonos nemzeti közösségek között. A Konrad Adenauer Alapítvány meghívására Olaszországban járt, ahol az Európai Bizottság tisztségviselői tárgyalták meg a román kormányt képviselő államtitkárokkal, melyek azok a kérdések, amelyek megakadályozhatják a 2007 január 1-jei csatlakozást. A megbeszélésekre meghívtak három romániai parlamenti képviselőt is, köztük Eckstein-Kovács Pétert is. A szenátor javasolta, hogy a politikai kritériumokat is kérjék számon, elsősorban a kisebbségek jogállásáról szóló törvényt, illetve a restitúció kérdését. Ezután a szenátor Brüsszelbe ment, ott a Románia – Európa Unió Parlamenti Vegyes Bizottságnak volt ülése, amelynek során a kisebbségi törvény a legélesebb viták tárgyát képezte. A szenátor módosító indítványt tett, miszerint az Európai Unió elvárja Romániától, hogy elfogadja ezt a jogszabályt, a kulturális autonómiáról szóló részel együtt. Ezen a megbeszélésen Olli Rehn csatlakozási főbiztos elmondta: Románia ígéretet tett a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadásáról, amit be kell hogy tartania. A Vegyes Bizottságban többségben voltak az ellenzéket képviselő román szenátorok és képviselők, végül az ő módosító indítványát nem fogadták el. Ugyanabban az időben a másik teremben a magyar jelentést tárgyalták, a magyarországi küldöttség pártállástól függetlenül kiállt és sikerült átvinnie egyrészt a kisebbségi törvény elfogadásának szükségességét, másrészt a magyar egyetem állami támogatásának a kérelmét is. Ezután Eckstein-Kovács Péter részt vett Londonban az Európai Bizottság egyik testületének évi ülésére, ahol a terrorizmusról és annak megelőzéséről volt szó. Azt kérte a résztvevőktől, hogy tegyenek különbséget a nemzeti kisebbségek, az őshonos kisebbségek és a bevándorolt közösségek közt. /E.-R.F. – Sz.K.: Különbséget kell tenni az őshonos és a bevándorolt kisebbségek között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./
2005. november 30.
Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2006. április 22.
A Romániában tartózkodó europarlamenterek ízelítőt kaphattak a román politikából, amikor Anca Boagiu integrációs miniszter szóváltásba keveredett Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen jelen lévő Borbély kijelentette: „Nem az Európai Uniótól függ Románia integrációja, hanem tőlünk”, és úgy értékelte, eljött az ideje, hogy Románia elvégezze dolgát a csatlakozás ügyében. Emlékeztetett a „magyar és más nemzeti kisebbségek különleges kéréseire”, a kisebbségi törvény körül kialakult nézeteltérésekre célozva. Anca Boagiu miniszter kifejtette: az integrációs szaktárca minden területen monitorizálta az elért eredményeket. /Borbély a kisebbségi kérdések megoldását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./
2008. július 2.
Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, de részt vesz a NATO és az EU misszióiban – jelentette ki Traian Basescu államfő a német Konrad Adenauer Alapítvány brüsszeli konferenciáján. Az államfő hangsúlyozta: Románia három ok miatt nem ismeri el a tartomány függetlenségét. Az erről szóló döntés ugyanis a kisebbségeknek kollektív jogokat biztosít, az egyoldalú döntés következtében sérült. /Románia továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./
